2013.05.06. 12:10
Erő és szeretet ...
Nem is gondolnánk, hogy mennyien élnek a mai világban szeretet hiányban. .. Megdöbbenve látom nap mint nap, hogy a facebook tele van e téma megosztásàval vagy önálló posztolàssal. Abban egyetértek, hogy van nagyon sok szép idézet, melyet én is likeolok, mert tetszik vagy épp abban a pillanatban betalál, de látni és érezni, hogy más ebben szenved, jaj de nem jó. .. Társas lények vagyunk ez tény és való! Viszont én úgy gondolom, ezen változtatni csak maga az ember tud. Nem bele kergetve magát egy olyan gödörbe, ahonnan már csak külső segítséggel talál ki, hanem.igen is, hogy minden erejét a jövőbe és jelenbe tenni. S értem én, hogy van aki nem tud egyedül lenni vagy élni, pedig néha igen is hogy kell, hisz akkor talàlsz önmagadra újra, s leszel nyitott egy new kapcsolatra ;) viszont az örök siránkozás és befordulàs nem erre az útra vezet hanem egy másikra, ami még jobban elzárja a tàrs vagy boldogság útját. És ismét a mosolyt hozom elő itt is, hisz egy keserű arc nem kelt érdeklődés senkiben férfiban de nőben sem... úgyhogy nem begubózni, s siránkozni, hanem próbálj változtatni, optimistábbnak lenni, mosolyogni, s olyat csinálni amitől a kedv felébred, s új formában éled meg azt amit nem is gondoltál volna. pl: sétálni, fagyizni s a barátokat nem elzárni, hanem hagyni segíteni! Mert az igaz barát azon van s jóban rosszban, boldogságban vagy nagy kakiban melletted van :))
Mindenkinek meg van a párja, a másik fele! Idő és hozzáállás hogy mikor ér el, vagy engeded be... rajtad áll vagy bukik.. s tudd elengedni a múltat, hisz annak oka van, hogy vége lett, mindegy hogyan, s nézz előre ne hátra, hisz a múlton változtatni nem tudsz, viszont tapasztalatot szereztél, így a jövőben mégegyszer nem követed el, ha mégis, s újra elesel, állj fel és menj tovább... Az utad, melyen előre haladsz, keresztezi máséit majd. Azok a kereszteződések lesznek az új kapcsolatok, szerelmek vagy barátságok vagy futó, illanó pillanatok s ismeretségek. Mindenkinek aki landol az életedben, vagy te az övében, annak igen is hogy oka van! Ki rövid időre, ki egy életre. Fogadd el és az okát ne keresd, csak engedd, hogy ott legyen :)) Te döntesz! :)
Én is estem már el sokszor s tévedtem más útra mint kellett volna, s a sebeket melyeket másoktól kaptam, nem mutattam, s mikor szívem ezer szilànkra hullt, a csalàd és baràtok ott voltak és szedték a szilánkokat, igy ott és akkor is mosolyt szórtam de volt hogy könnyek csordultak szememből... ! Mindig felàlltam, leporoltam magam, s volt amikor toporogtam egyhelyben, aztán döntöttem, léptem előre és mosolyogtam :))
Mosolyra fel! Nem keseregni, hanem egy kis pozitív energiàhoz jutni s aztán mosolyogni :)))
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.